A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népi hiedelmek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népi hiedelmek. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 5., péntek

Hasznosítsd újra: NÉPI HIEDELMEK

Falusi gyermekkoromból még emlékeimben élő népi hiedelmeket idézek fel. Hinni nem, de megőrizni mindenképpen érdemes őket!

Fiatal lányok a család idős tagjai által megrágni már nem tudott, ezért levágott kenyér és almahéjat is örömmel megették, mert ettől váltak szép pirospozsgássá.

Ha eladó lány összetörte a tükröt, akkor bizony 7 évig nem ment férjhez.

Társaságban az asztalon felborult pohár keresztelőt, gyermekáldást jelentett annak, aki felé folyt a tartalma.

Ugyan csak a család szaporodását jelentette, ha gólya szállt a háztetőre, csűrre.

Várandós asszonynak nem volt tanácsos visszataszító dolgokra nézni, nehogy a születendő gyermeke is olyan legyen.

A kisbaba bölcsőjébe egy gerezd fokhagymát rejtettek szemmel verés ellen.

Ha a kisbaba sokáig sírt, nyugtalan volt, bizonyosra vették, hogy valaki (akár tudtán kívül is) szemmel verte. Ilyenkor valahogyan el kellett érni, hogy ugyanaz a személy ölbe vegye a gyereket, hogy levegye róla a rontást.

Ha tűzrakás közben, vagy a tűzhely levegőztetőjén szaporán pattogott a szikra, akkor bizony nem volt tanácsos a ház asszonyával ujjat húzni, mert borsos kedvében járt.

Amikor idegen volt a háznál, sepregetni nem illett, azt jelentette, hogy kisöprik a vendéget.

Elreped tányér, kicsorbult pohár szerencsétlenséget hozott a házba, minél előbb meg kellett tőle szabadulni.

Kést éjszakára elől hagyni annyi, mint beinvitálni az ördögöt.

Szúró, vágó szerszámot nem illett kölcsönkérni, főleg nem ajándékba adni, mert elvágta a barátságot.

Ha valahová indulván már átlépve a küszöböt elhagyták a házat, nem volt tanácsos valami elfelejtett dolog miatt visszamenni, mert szerencsétlenség követhette utána az útján.

Betegség esetén az ajándékba kapott népi orvosságot (gyógynövény főzeteket) sosem köszönték meg, nehogy elveszítse gyógyító erejét. 

Ha halott volt a háznál (régen otthonában volt kiterítve egészen a temetésig), az órát meg kellett állítani (mert egy itt lakó szíve is megállt), a tükröt pedig egy fekete kendővel le kellett takarni (hogy a lelke szabadon tudjon távozni, ne kösse gúzsba a tükörképe, ami akkor látszott, amikor utoljára belenézett.

Az elhunyt lelke a hiedelem szerint addig állt őrt a temetése után a temető kapujában, amíg az oda temetett következő halotté fel nem váltotta.