bútortuning

ÁLTALAM MEGÚJÍTOTT BÚTOROK

Szegecselt komód

A megunt, fehér komódot egyedibbé szerettem volna tenni, megszüntetve ezzel a jellegtelenségét. Fekete kárpitosszögekkel dekoráltam. (A szegecs egyébként kapható ezüst, arany és antikolt színben is.) A mintát előrajzoltam pauszpapírra, majd a papírt először csak néhány szegeccsel az ajtókhoz rögzítettem. 
Ha valaki kipróbálná, három tanács:
  • A szegecset csak kárpitoskellék boltokban érdemes venni, az áruházakban sokszoros áron adják.
  • Érdemes előre kiszámolni, hogy mennyi szegecsre lesz szükség, és egyszerre megvenni, ugyanis különféle fejméretekben fordul elő, és ha elfogy, nehéz ugyanolyat beszerezni.
  • Először csak félig szabad beverni a szegecseket, ellenkező esetben az alászorult papírt nehéz kiszedni. Ha minden szegecs bent van, akkor kitépkedjük a papírt, és utána teljesen beverjük a szegecseket.


Csipkésre festett szekrényke


Ennek a kis szekrénykének a tetején egy cserepes virág lakott, amit egyszer sikeresen túllocsoltam. Foltok kiabáltak róla, melyeket könyvvel, újsággal próbáltam eltakarni, de nem volt az igazi. 
Egy régi csipkefüggöny akadt a kezembe, szinte kínálta magát, hogy hasznosítsam újra. A csipkefüggönyt a szekrényke tetejére erősítettem (ügyelve, hogy a mintázat a foltokat eltakarja) és spárgával körbe kötöttem oldalt. Ezt követően újságpapírt tettem a közepére, és a csipke mintáját követve két szélről körbevágtam, de igyekeztem a mértani alakzatot elkerülni. A szekrényke oldalait szintén újságpapírral takartam el, majd matt arany színű spray festékkel beszórtam a csipke felületét. Nagyon gyorsan szárad, de ki kell várni, és csak utána lehet megszabadítani a segédanyagoktól. 
Figyelem! Csak szabadban ajánlott a festék szórása!



Könyvespolc új élete előszobafalként

Olyan előszobafalat szerettem volna, amiből télen nem dőlnek ki a ráaggatott kabátok, de természetesen méretben, színben, árban az elképzelésemnek megfelelőt nem lehetett kapni. Nehezítette a helyzetet, hogy a  bejárati ajtó mellett radiátor van, ami praktikus a meleg megtartása miatt, de látványnak sem kedvező, és a berendezési, rakodási lehetőségeket is behatárolta. Egyik üzlet leértékelési reklámújságjában akadt meg a szemem ezen a leánykori nevén könyvszekrényen. Tulajdonképpen csak három polcát kellett kivenni. Az egyik polcot felül és belül a háttámlához fektetve - hogy a hátfal teherbírását növelje - úgy csavaroztam oda, hogy az egész szekrényt egyúttal stabilan a falhoz is rögzítse. Erre kerültek a külön megvásárolt akasztók, elhelyezésüknél ügyelve arra, hogy a csavarokat takarják. A felesleges két polc egyike pedig a radiátor fölé került alsó fémtartóval a falhoz erősítve. Így takar is, és még rakodási felületet is nyújt.(Szerencsém is volt, mert az üzletben a könyvespolccal azonos színű cipős szekrényt is árultak, a képen az általam kreált előszobafallal szemben csak a sarka látszik.)

Lomtalanításkor utcáról megmentett zsúrkocsi

Egy pesti lomtalanítás idején nagy kupac kidobásra szánt "szemét" mellett mentem el autóval. Fél szemmel észleltem valami tárgyat, ami felkeltette az érdeklődésem. Megálltam, megnéztem közelebbről. Egy ütött-kopott, megfakult kis zsúrkocsi volt. A nagy kerekei megvoltak, de a görgői hiányoztak. Zsupsz! Bekerült a csomagtartómba.
Csiszolóvászonnal átdörzsöltem az egészet, újraszíneztem, lakkoztam, kapott két görgőt, és üveglapot vágattam mindkét polcára. Íme az eredmény!


Vesszőkosár szennyes tartó

Ezt a szép formájú, nagy vesszőkosarat természetes anyaga, jó szellőzése miatt eleve szennyes tartónak szántam. Eredeti színével azonban tennem kellett valamit., ezért fehér spray festékkel varázsoltam kellemesebbé. Azt is meg kellett oldanom, hogy a fonásnál levágott vesszővégek nehogy kiszakítsák a gömbölyű pocakjában mosásra várakozó ruhákat, ezért varrtam egy "fodorgalléros" bélést is őkelmének, amit a fodor alatti passzérészbe fűzött gumi rögzít a kosárhoz.


Kerek ülőke mosható kárpittal

A kerek ülőkének megkopott a teteje, és kemény is volt, nem esett rajta kényelmes ülés. Egy használaton kívüli párnahuzatra felfordítva ráfektettem a székecskét, körbe rajzolva az ülőfelületét, majd a kapott kör köré kb. 5-6 cm-re koncentrikusan újabb kört rajzoltam. A nagyobbik kör mentén körbevágtam a párnahuzatot, majd ráfektettem a képen látható óarany színű tükörselyemre, és abból is ugyanakkora kört metszettem. Végül a három kör alakzatot úgy illesztettem egymásra, hogy a tükörselyem középre kerüljön. Az egészet a szélén varrógéppel összevarrtam, 3 cm-es nyílást hagyva, amin keresztül úgy fordítottam ki, hogy az egyik oldala a tükörselyem legyen. Ezt követően a szélétől kb. 2 cm-re újra körbevarrtam, ismét szabadon  hagyva 3 cm-t. A nyíláson át a párnahuzatok közé eső részbe apró törtszivacsot töltöttem, majd kézzel bevarrtam a nyílást. Díszítésként függönyrojttal varrtam körbe. A lekerített 2 centis részbe pertligumit fűztem, amit az ülőke lapja alatt erősen összehúzva megkötöttem, a párnácskát így rögzítve hozzá.
(Ha szükséges a pertligumi csomója kioldható, és a párnácska mosógépben mosható! A fotón az ülőke mögött megbúvó apró lábacskából kitűnik, hogy még kicsik voltak a gyerekeim, maszatos mancsocskák sűrűn előfordultak, így ez is szempont volt.)

Egyéb bútortuning ötleteket a linkre kattintva és az oldalt lefelé görgetve találsz!